Az olvasás hete
A jóféle könyvmoly tapintatosnak mondható. Berágja magát a kötetekbe, de ravaszkás mosollyal csupán kedvenc étkét, a papírt fogyasztja. Meghagyja tanoncainak, a könyvmoly-emberkéknek a szöveget. Azok pedig igyekeznek betűről betűre, szóról szóra, mondatról mondatra úgy araszolni, hogy magukba szívjanak olvasmányélményt: történetet, stílust, humort és komolyságot, szépséget, gondolatot. Játszva tanulnak, meg erőfeszítéssel is persze, amelyben sokféleképpen segít a Könyvmolyképző Kiadó. Kivált Jonatán, a futár, aki a kicsiny, serdültebb, érettebb olvasójelöltekhez viszi a köteteket. Érdemes figyelni rá: különleges ismertetőjele ez a pirosan mosolygó, képzeletbeli alma. Könyvmolykodás közben abba bele is szabad harapni...
- A költő „egész népét” akarta „nem középiskolás fokon tanít-tani”. De volt itt már Olvasó népért mozgalom meg sok egyéb is - vegyes eredményességgel. Mivel, milyen reményben próbálkozott-próbálkozik a Könyvmolyképző?
- Természetesen nem kívántuk föltalálni a spanyolviaszt. Nincsenek illúzióink, tudjuk: nem mindenkiből lesz olvasó, s aki azzá válik is, persze más és más fokon. A betűszeretethez vezető út sem egyszerű. Edmund B. Huey olvasáspszichológus azt vallja: „Az olvasás az emberi elme egyik legbonyolultabb működése”. Ez tehát nyilvánvalóan tanulandó. S e mechanizmus beidegződésének elősegítését időben el kell kezdeni, hogy - a kötelező leckék elsajátításán túl - az olvasás mihamarabb élménnyé váljon. Ehhez pedig gyakran nem elegendő az iskolai és otthoni ösztönzés. A Könyvmolyképző pedagógusoknak, szülőknek hatékony nevelési támogatást kínál, gyermekeknek, serdülőknek, fiataloknak pedig lehetőséget arra, hogy készségük tudássá váljék. S mindezt nem „összeráncolt homlokkal” tesszük, hanem lehetőleg érdekesen, színesen, kinek-kinek az életkorához, érettségéhez mérten. Kellő komolysággal és a befogadás könnyítéséhez nélkülözhetetlen játékossággal, humorral. Olvasási kedvre szeretnénk deríteni közönségünket, hogy értelmes szokássá, okos időtöltéssé, sőt akár nemes divattá is váljék az olvasás.
- Mi ennek a módja, gyakorlata? Hogyan és mivel érik el a kisebb-nagyobb könyvmolyjelölteket? S eddig milyen eredménnyel jártak?
- Cégünk Szegeden működik, országunk egyik szellemi központjában. Innen hirdettük meg az Első Országos Könyvmolyképzőt. Komoly játék ez, amelynek keretében a jelentkezőknek tanévenként ötször értékes, érdekes, élvezetes, életkorukhoz illő irodalmi szemelvényeket küldünk. Tesztkérdéseket mellékelünk, ezekre sok helyes választ kapunk. Ám „trükkösek” vagyunk: igazán jó feleletet csak az adhat, aki a jellemző részlettel felidézett mű egészét elolvassa. Így ösztönözzük az olvasást, és a kiadó is terjeszti „portékáit”. A gyerekek, fiatalok fordulónként ajándékokat kapnak tőlünk, s végül könyvvásárlási kedvezményekre jogosító plasztikkártyát. A legjobbak címe: Tiszteletbeli Könyvmoly, mi több: a Könyvmolyok Kiváló Mestere címet is el lehet nyerni. Továbbá: méltóképpen emlékezünk Andersen születésnapjára, az ezen alkalomból szokásos Nemzetközi Gyermekkönyvnapon. Idén a Jonatán könyvmoly-galaxis elnevezésű akadályversenyre hívjuk a vállalkozó kedvű ifjú és még ifjabb olvasókat. Mindennek eredménye: öt év alatt több mint 70 ezer diák jelentkezett programunkra, és nagy többségük elmondta, mióta velünk leveleznek, sokkal több kedvvel és többet olvasnak, mint korábban. S ami a legfontosabb: értékes szerzők kitűnő írásait. Ezt különben az is szavatolja, hogy vállalkozásunk fő védnöke - az eltávozott Janikovszky Éva után - e műfaj élő klasszikusa: Csukás István.
- A könyvkiadásban akár szerényen járatos felnőtt olvasó jártában-keltében észreveheti: számos köteten olvasható a Jonatán Könyvmolyképző, vagy a Könyvmolyképző Kiadó felirat...
- Munkánk eredményességét mutatja, hogy önálló kiadóként is mind markánsabban működünk. Magyar és külföldi, patinás és mai szerzőket egyaránt publikálunk - a képeskönyvektől az érett könyvmolyoknak való klasszikusokig. Hosszú a sor, ezért itt inkább csak szinte találomra jelezhetem, hogy kikre gondolok, és miféle műveken szerepel névjegyünk. Itt van mindjárt maga Csukás István is több kötettel. A Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten, a Vakáció a halott utcában egyként mutatja: írójuk otthonosan érzi magát nálunk. Nem feledjük Fehér Klárát: A Földrengések szigete, vagy Bezzeg az én időmben című köteteit a mi időnkben is szívesen olvassák mai gyerekek. De említhetek el nem avuló régi írókat-műveket is, például A Nagy Könyv-díjnyertes Gárdonyit, az Egri csillagokat. (Szép borítóval, mozgalmas illusztrációkkal.) Kiderült: noha kötelező, sokak számára éppen ez a legszabadabban, mert legtöbb kedvvel, szeretettel választott olvasmány. És kiadványaink közt éppúgy helyet kapnak Kate Saunders kótyagos boszorkányai, mint például „rímhányó” Romhányi (József) felejthetetlen kis oroszlánja, Bömbi. S a May Károlyra magyarított Karl May sem ment ki a divatból: Winnetou-ja, vagy Az Ezüst-tó kincse az elektronikus sztráda korában is kelendő. Szerepel ajánlatunkban még néhány „Nagy Könyv” szerzőjének - Alexandre Dumas (A három testőr), Charlotte Bronte (Jane Eyre. A lowoodi árva), Ernest Hemingway (Akiért a harang szól; Az öreg halász és a tenger, várható még a Búcsú a fegyverektől), Eric Knight (Légy hű magadhoz) - elévülhetetlen neve, műve is. El ne feledjem: a kitűnő „ecsetkezelésű” Dallos Sándor regényes Munkácsy-életrajzát (A nap szerelmese; Aranyecset) szintén kiadtuk, nem hagyjuk feledésbe merülni. S közöltük logika és izgalom klasszikus kevercsét: Conan Doyle A sátán kutyája című kötetét, amelyben a halhatatlan Sherlock Holmes nyomoz angolos eleganciával.
- Saját kiadványaikon kívül terjesztik másokéit is. Nyilván tudják: szorgos könyvmoly más könyvszekrényébe is szívesen átruccan...
- Bár választékunk egyre bővül, valóban erre is vállalkozunk. Más kiadóktól se zárjuk el olvasóinkat. Listánkon például ilyen nevek szerepelnek: Erich Kastner, Milne, Saint-Exupéry, Felix Salten; Janikovszky Éva, Fekete István, Móra Ferenc, Molnár Ferenc. Sőt ilyenek: Bulgakov, Eco, García Márquez, Merle, Orwell, Tolkien; Esterházy Péter, Kertész Imre, Ottlik Géza, Szabó Magda, Závada Pál. No meg Rowling és Rottring fantasztikus varázsvilága, természetesen Harry Pottertől Heri Kóklerig. Irodalmiasan szólva: e minőségünkben is - humorostól a megrendítőig - ajánlunk mindent, mi szem-szájnak ingere.
Könyv története
Írás története
Üdvözöllek az őskorban!
Az írás története ma is sok titkot rejt. Talán nem is gondoltad, hogy kezdetei egészen az őskorig nyúlnak vissza. Pedig így van. Az emberiség történetének nagyobb részében nem ismerte az írást, a gondolatok rögzítésének első és legegyszerűbb módja a rajzolás volt. Biztos hallottál már a barlangrajzokról, ezeket a fantasztikus műalkotásokat a tudósok egy része az írás előfutárának tart.
AZ ŐSKOR - BARLANGRAJZOK 
Az őskori ember csak rajzban tudta rögzíteni gondolatai, ismereteit. Kőbe, fába, csontba karcolta , a barlang falára festette az elejtendő állat képét: bölényt, mamutot vadlovat. A barlangrajzok nem kapcsolódnak egyetlen nyelv szókincséhez: ki-ki a saját nyelvén értelmezheti ábráit. A nagy kérdés az, hogy miért készítették ezeket a műalkotásokat. Vannak kutatók, akik szerint csupán díszítésül szolgáltak. Mások szerint ezek a barlangok mindenekelőtt kultikus szertartások színhelyei voltak. Az alkotások közül a spanyolországi Altamira barlang és a franciaországi lascaux-i barlang vált különösen híressé. Nézegess barlangrajzokat!
TUDOD-E,
hogy az Altamira barlang festményeit egy kislány fedezte fel? Az 1870-es évek elején a műkedvelő régész, Sautuola a barlang előcsarnokában folytatta ásatásait. Kislánya unatkozván felfedezőútra indult a barlang belseje felé. Hamarosan - toros, toros! - kiáltásokkal futott vissza és kezdte maga után vonszolni a szűk folyosóba meglepett apját. Don Sautoula négykézláb mászott az alacsony mennyezetű folyosón lánya után, melynek végén a mennyezetet élénk színekben pompázó bölények, lovak, vaddisznók, szarvasok csodálatos festményei borították.
TÁRGYJELEK
A feledékenység ellen az emberek többféle tárgyjelet használtak. Először a mennyiségek rögzítésére találtak ki jeleket. A kipu az inkák, a rovásbot a magyarok számológépe volt.
A kipu, 
vagy más néven az zsinórírás egy különleges, tízes számrendszerbeli információtárolási rendszer, melynek segítségével helyettesítették az írást az Inka Birodalomban.
A rovásboton az adóságot tartották nyílván. A rossz tanuló ma is kaphat bűntetést, ha sok van a rovásán.
KÉPÍRÁS - ÉKÍRÁS
A sumérok ékírása Kr. e. 4000-ben alakult ki. Írásuk kevert szó- és szótagírás volt. Puha agyagtáblába rajzolták be a jeleket, majd napon megszárították, vagy kiégették az agyagot. Az agyagtáblák az emberiség első könyvei. E leletből ismerjük a sumérok egyik legszebb irodalmi emlékét, a Gilgames-eposzt. Az ékírás tizenhárom jelét Georg Friedrich Grotefend, egy 27 éves, fiatal német gimnáziumi tanár már helyesen értelmezte a teljes megfejtéshez Creswicke Rawlinson jutott el.
TUDOD-E,
hogy az ékírással készült könyvekből állt Asszurbanipál király ninivei könyvtára. A több, mint 20000 könyvet szinte teljes épségben találták meg. Ez annak köszönhető, hogy ezek a könyvek anyagból készültek.KÉPÍRÁS - HIEROGLIFÁK
Az egyiptomiak legrégibb írása, a hieroglif írás (jelentése : szent véset) Kr.e. 2900 körül alakult ki. Jellemzője, hogy jelei képszerű jeleket ábrázolnak, a fejlődés során ezek a képszerű jelek nem csak egy szót, hanem szótagot esetenként hangot is jelöltek. 
Kőbe, fába vésve és papiruszon is fennmaradtak írások. Egyiptom írása több mint ezer éven át megfejtetlen rejtély volt. Jelentését a 19. században Jean-Francois Champollion francia tudós fejtette meg a rosette-i kő segítségével. Nézd meg a rosette-i kővet!I tt többet is meg lehet tudni az egyiptomi írásról.
TUDOD-E,
hogy az ókor első jelentős könyvtára Alexandriában épült Kr.e. a IV - III. század fordulóján? A könyvárban közel 49 ezer papirusz tekercset őriztek. Az ókori világ legnagyobb könyvtárát a Ptolemaiosz uralkodók alapították Kr. e. a 3. században. A könyvtár az ókori irodalom egészét gyűjtötte, s már katalógusa is volt.
A maja indiánok írása is hieroglifákból áll. Jelenleg ezeknek a jeleknek csak a felét tudjuk megfejteni.
KÍNAI ÉS JAPÁN ÍRÁS
A képírás jellegéből ma is sokat őriz a kínai és a japán írás. A kínai írás eredetileg különböző tárgyak, élőlények képét idézte, a fejlődés eredményeként a jelek elvesztették képszerűségüket. A kínai írás érdekessége, hogy nem követi a képírástól a betűírásig tartó fejlődési vonalat. Ennek oka, hogy a kínai nyelv csupa egy szótagú szóból áll. Egy szó általában több jelentésű. A kínai írásjelek megtanulása nem egyszerű, legalább 3000 jel ismerete szükséges. Olvass a kínai írásról bővebben! 
A japánok a kínaiaktól vették át az írást, melyet saját nyelvükhöz igazítottak. Így alakították ki a hiragana elnevezésű folyóírást, majd a 11. század végén kissé szögletesebb jelekből álló katakana írást. A katakana és a hiragana szótagírás. A japánok ma is 3-4000 írásjelet használnak.
(Katakana írásjel.)
TUDOD-E,
hogy a kínaiak találták fel a papírt i. sz. 105-ben Kínában Ho-ti császár (Han dinasztia) uralkodása alatt? Ősi eljárás szerint a nyersanyag bambusznád volt. A szálakat először durva rostokká zúzták és 100 napig meszes oldatban áztatták. Ezután tiszta vízbe tették és három hétig benne hagyták. A teljesen szétázott rostokat egy nehéz kalapáccsal összezúzták. Üstökben lúgos közegben főzték , majd a pépet átmosták és kiteregették a napra fehéredni. Gyakori forgatással érték el az egyenletes színt. Tíz nap után kőlapokon majd kőmozsarakban finomra zúzták a pépet és fakádakban vízzel csomómentesre elkeverték. Ehhez valamilyen növény gyökerének ragadós levét adagolták és jól összekeverték. 660-ban pedig már papírpénzt használtak a kínaiak. A könyvnyomtatás is kínai találmány. A legrégibb (i. sz. 868) ősnyomatot, az ún. Gyémánt Szutrát Stein Aurél orientalista professzor fedezte fel 1907-ben, amikor ásatásokat folytatott Jümenkuan és Tunhuang között.
BETŰÍRÁSOK - FÖNÍCIAI ÍRÁS
A földközi-tenger partvidékén élő kereskedő, hajós népek műveltsége igen magas fokon állt. Hatása az egész európai civilizációra kiterjedt. A betűírás bölcsőjének Föníciát tekintik. A föníciai írás a protosínai írásból alakult ki, aszerint, hogy az ökör neve alef, jele az "a" a, ház jele a béth jele a "b" vagyis mindig a szókezdő hang a jele lett a betű. Kr. e. 14-13. században megalkotott ábécéjük 22 betűt tartalmazott. Írásuk legrégibb emléke a "moábita kő", amelyet a Holt tenger vidékén találtak, Kr. e. 9.századból származik. Ezt a követ a francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében, a XIX. század közepén. A kő az i.e. IX. századból származik, és Mésa, moabita király győzelmeit örökíti meg. Írásjeleit a kő felfedezése után nyomban lerajzolták, s előkészületet tettek a kő elszállítására. Az arabok nem jó szemmel nézték a francia tudósok szándékát, mert azt gyanították, hogy az idegenek nagy kincset találtak. Tüzet gyújtottak a kő alá, és amikor az izzott a forróságtól, hideg vizet zúdítottak rá. A kő darabokra hullott. Összeszedett darabjait a francia tudósok elszállították a párizsi Louvre-ba, s minthogy a tudósok a követ, a rajta levő feliratokkal együtt, pusztulása előtt lerajzolták, e rajz alapján a darabokat újból összeállították. Írásuk rendszere hatott a modern írásra, amely ma betűírásként használatos.
Itt többet is megtudhatsz a föníciaiak írásáról!
A GÖRÖG ÍRÁS
A görög világ első írása a krétai lineáris A, illetve az ebből származó lineáris B, amelyet Michael Ventris fejtett meg. A görög ábécé a föníciaiból alakult ki, valószínű, hogy átvétele a Kr. e. 10-8. század között történt. A monda szerint Kádmosz föniciai királyfi görög földön járva megajándékozta a görögöket a betűírás ismeretével. Ha megnézed a táblázatot, a föníciai és a görög írás közötti hasonlóság nyílvánvaló, hiszen a betűk formája csaknem azonos. A betűk nevei is jórészt ugyanazok. A különbség viszont az, hogy míg föníciai ábécé csak a mássalhangzókat rögzítette, a görögök a magánhangzókat is jelölték. A klasszikus görög ábécé 24 betűből állt.
TUDOD-E,
hogy Görögországban az írni tudás állampolgári követelmény volt. Csak az vehetett részt a szavazásokon, aki írástudó volt. Szinte minden nagyobb városban működtek könyvtárak, amelyek múzeumokhoz, oktatási intézményekhez kapcsolódtak. Jelentősek voltak a tudósok, filozófusok, költők által alapított magánkönyvtárak is.A RÓMAI ÍRÁS
Az ókori rómaiak az etruszkoktól tanulták az írást, és mindössze négy betűt a (B, D, O, X) vettek át a Dél-Itáliába betelepült görögöktől. A latin ábécé betűi A, B, C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, V, X, Y. A rómaiak egyaránt írtak papiruszra és pergamenre. Feljegyzéseiket, leveleiket gyakran viasztáblára karcolták. Rómában a 4. században megjelentek a nyilvános könyvtárak, 28 működött belőlük a városban. A könyvtárakat tudósok vezették, a gyűjtemények százezres nagyságrendűek voltak.
A MAGYARSÁG ŐSI ÍRÁSA, A ROVÁSÍRÁS
A rovásírás a pogány magyarság általánosan használt írása lehetett, amit a kereszténység előretörése semmisített meg. A székely-magyar rovásírás a türk (török) írás családjába tartozik. A magyarság az Ural vidéki őshazában találkozott vele először a török népek közvetítésével. Jelkészletének 16 betűje türk, néhány glagolita eredetű. Első rovásírásos emlékeink a 15. század elejéről valók. A legjelentősebb a nikolsburgi ábécé. Elnevezése onnan ered, hogy a nikolsburgi hercegi könyvtár birtokában lévő ősnyomtatvány pergamenborítóján találták meg.
TÖRD A FEJED!
Kiknek a nevét rejti a táblázat? A szöveg olvasása balról jobbra történik.
TUDÁSPRÓBA AVAGY LÁSSUK MIT TUDSZ
Az írástörténetéről szóló fejezet végére érkeztél, örülök hogy velem tartottál. Nem maradt más hátra, mint a NAGY TUDÁSPRÓBA. 5 kérdést teszek fel, hogy teszteld a tudásod. A négy válaszlehetőség közül jelőld be a szerinted helyes választ. A tudáspróba végén rögtön meggyőződhetsz a válaszaid helyességéről, ha rossz választ adtál, ne add fel, próbálkozz újra!
Sok sikert!
1. kérdés:Hol találtható a vörös jaguárt ábrázoló barlangrajz?
a. Spanyolországban az Altamira barlangban
b. Magyarországon az Aggteleki barlangban
c. Svédországban
d. Mexikóban a Juxtlahucaca-barlangban
2. kérdés Milyen írást használtak az ókorban a sumérok?
a. hieroglifákat
b. szótagírást
c. ékírást
d. betűírást
3. kérdés Ki fetette meg az egyiptomi hieroglifákat?
a. Rawlinson
b. Champollion
c. Grotefend
d. Michael Ventris
4. kérdés Kiknek köszönhetjük a betűírás feltalálását?
a. a föníciaiaknak
b. a mayáknak
c. a görögöknek
d. a rómaiaknak
5. kérdés Milyen írást használtak a magyarok a latin betűs írás előtt?
a. ékírást
b. képírást
c. barlangrajzokat
d. rovásírást
Köszöntelek a kolostor másolóműhelyében!
Nem véletlenül vagyunk itt, a középkorban ezen a helyen készültek a könyvek, hosszú évszázadokon keresztül a tudás, a kultúra és az írásbeliség központjai voltak a kolostorok. A szerzetesek kötelező elfoglaltsága volt az olvasás. A műhelyekben szorgalmas barátok másolták az egyházi és az ókori szerzők munkáit, a könyv ma használt formája is ekkor alakult ki.
Emlékszel, az előző fejezetben volt arról szó, hogy az ókorban főleg papiruszra írtak, mostanra az írás legfontosabb alapanyaga a kolostorban a pergamen lett. A pergamen története is az ókorig nyúlik vissza. Erről van egy kedves történet is. A hagyomány szerint II. Eumenész pergamon királya (Kr.e. 197-158) találta fel a pergament, amikor nem jutott hozzá a szokásos egyiptomi papirusz mennyiségéhez. II. Eumenész birodalmában sok kecskét tartottak, kikészített állatbőröket használták papirusz helyett. A pergamen szó innen, Pergamon város nevéből származik. A pergamen borjú vagy kecskebőrből készült. Nyugaton vagy ezer éven át a pergamen volt az írás alapanyaga, egészen addig míg a papír hozzáférhetővé nem vált. A pergament kezdetben feltekerték.
Pergamentekercsre írt TóraA KÓDEX
Képzelheted, hogy milyen nehéz volt tartani a több méter hosszú állatbőrt. A pergamentekercsek használata nagy súlyuk miatt nem volt praktikus, s mivel csak a tekercs egyik oldalára írtak, ezért készítésük is gazdaságtalan volt. De ekkor kitalálták, hogy a pergamenhártyákat ívekre kell hajtogatni, majd az összehajtogatott lapokat egymás fölé kell helyezni, aztán kemény táblák ( leggyakrabban fa) közé kell szorítani. Így született meg a mai könyv őse, a kódex. A kódexforma az 5. században általánosan elterjedt Európában. Ezt a fajta könyvet fáradságos munkával, kézírással, szerzetesek készítették. A középkorban egy olyan szép kódex előállítása mint amilyen itt is látható, hosszú időbe telt és nagyon sok pénzbe került. Egy 600 oldalas kötethez például 3000 állat bőrére volt szükség. A kolostor lakói mindent maguk állítottak elő, amire a könyvíráshoz szükségük volt. Egyik szerzetes a hártyát, a másik a tintát készítette, a harmadik a lúdtollat hegyezte, vonalzót fűrészelt.
A díszesebbnek szánt kódexbe a másoló színes kezdőbetűt (iniciálé), a széles margóra folyondárdíszt, az üresen hagyott helyekre miniatúrákat (apró, de kidolgozott képeket) festett.
A ligator - a könyvkötő barát - a sorba rakott füzeteket erős spárgával összefűzte , s az egészet kemény deszkalap közé kötötte. E kötésmódról kapta a középkori könyv a kódex nevet (codex = fatábla).
TUDOD-E,
hogy a jelenleg ismert legrégibb magyar kéziratos szövegemlék a 12. századból fent maradt Halotti Beszéd, a Pray-kódex utolsó fejezetében olvasható? A legrégibb fennmaradt vers az Ómagyar Mária-siralom, a 13. századból származó Sermones latin hártyakódexben olvasható.
A BIBLIOTHECA CORVINIANA
Van mire büszkének lennünk, mert Mátyás király könyvtára a 15. század legnagyobb könyvgyűjteményének számított. A kódexek a budai palota keleti oldalán, két könyvtárteremben lettek elhelyezve. A könyvek elülső táblájukon feküdtek a falak mentén polcokon, aranyos szövetekkel védve a portól, középen pedig antik mintára készült háromlábú székek álltak. A könyveket a király hollós címere díszítette, ezért nevezzük a gyűjtemény egyes darabjait corvináknak (latinul holló = corvus). A gyűjtemény feltehetőleg 1500-2000 kötetet számlált. Mátyás halála után könyvtárát széthordták. Ma 200-nál több hiteles corvinát ismerünk szétszóródva a világ nagy gyűjteményeiben. Magyar gyűjteményekben 53 corvina található.
TUDOD-E,
hogy Mátyás udvarában a könyvnyomtatás feltalálása után 10 évvel már működött nyomda? 1471 tavaszán a király meghívására Budára érkezett Hess András, aki Rómában volt nyomdász. Két könyvet nyomtatott, a Magyarok krónikáját és a Basilius Magnus (A költői legendákról) című művet. Mátyás király megmaradt könyveinek legnagyobb gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtárban található. Kattints ide és lapozd fel Mátyás király könyveit!
Az bencéseket 996-ban Géza fejedelem telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is. Bencés kolostor elképzelhetetlen könyvtár nélkül. A pannonhalmi szerzetesek az 1100-as évektől fogva rendelkeztek könyvtárral. A bencés rendi szabályzat a közös olvasmányokon kívül, egyéni olvasást is előír. Az ehhez szükséges könyveket minden évben nagyböjt idején osztotta ki a könyvár vezetésével megbízott szerzetes.
TUDOD-E,
hogy a pannonhalmi könyvtár jelenleg is működik, s a könyvtár legbecsesebb kincse a Tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből? A latin nyelvű szövegbe ágyazva, számos magyar nyelvű szórványt találunk: 58 közszót, több ragot és képzőt. Az oklevél közismert magyar nyelvű szórványa: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea". Az apátság honlapján megnézheted a mai könyvtárat. Kattints ide, s máris Panonnhalmán vagy.A KÖNYVNYOMTATÁS
A középkorban az írás-olvasás kevesek kiváltsága volt. Amint ez a tudás szélesebb körben is elterjedt, megnőtt a kereslet Európában a könyvek iránt. A polgárság erősödésével új olvasói réteg jelent meg, akik igényelték a könyvhöz való hozzájutást. A megnőtt keresletet a céhes másolóműhelyek már nem tudták kielégíteni. Olcsóbb és gyorsabb könyvkészítési módszerre volt szükség. 1450-ben Johann Gutenberg találja fel a könyvnyomtatást. Mainzban született és dolgozott, a betűszedés feltalálója. Legismertebb könyvét, a 42 soros Bibliát, Gutenberg Bibliának is nevezik.
Találmányának lényege:
Kemény fémből betűkészletet készített, amelyet patricának neveznek.
A patricát belepréselte egy puha fémbe, így bemélyedő betűformát (matricát) kapott.
A forró ólmot beleöntötte a matrica mélyedéseibe, és így új ólomszerű negatív képet kapott.
Az ólombetűkből kiszedte a szöveget.
A nyomtatás csavaros sajtópréssel elvégezte.
Gutenberg nagyszerű találmánya tette lehetővé, hogy gyorsabban állítsanak elő olcsó könyvet. A könyvnyomtatás megsokszorozta az információk elterjedésének lehetőségét. A nyomdászat az elkövetkező ötszáz évre megteremtette a nyomtatott betű egyeduralmát, melyet találó hasonlattal Gutenberg-galaxisnak hívnak.
TUDOD-E,
hogy az első nyomtatott könyv az un. 42 soros Biblia volt, ami természetesen Gutenberg mester műhelyében készült? Az 1455 és 1500 között Európában szedésnyomással megjelent könyveket ősnyomtatványoknak nevezzük. Ezek a nyomdatermékek formájukban még hasonlítanak a kódexhez. A kiadványoknak nincs címlapjuk. A könyv adatait - szerző, a mű címe, nyomdász neve, kiadás éve - a könyv végén az un. kolofonban tüntetik fel. Az ősnyomtatványok általában 100 - 300 példányban készültek.
TUDÁSPRÓBA
AVAGY LÁSSUK MIT TUDSZ
Nem is sötét a középkor, szívesen beállnék néhány napra könyvmásolónak egy kolostorba, de sajnos a történet végére értünk. Nem maradt más hátra, mint a NAGY TUDÁSPRÓBA. 5 kérdést teszek fel, hogy teszteld a tudásod. A négy válaszlehetőség közül jelőld be a szerinted helyes választ. A tudáspróba végén rögtön meggyőződhetsz a válaszaid helyességéről, ha rossz választ adtál, ne add fel, próbálkozz újra!
Sok sikert!
1. kérdés Mi a pergamen?
a.
b.
c.
d.
2. kérdés Mit nevezünk iniciálénak?
a.
b.
c.
d.
3. kérdés Mátyás híres könyvtára a Bibiliotheca Corviniana. Hol őrízte Mátyás világhírű gyűjteményét?
a.
b.
c.
d.
4. kérdés Hol őrzik a Tihanyi apátság alapító levelét?
a.
b.
c.
d.
5. kérdés A könyvnyomtatás Gutenberg találmánya. Mit nyomtatott a mester elsőként?
a.
b.
c.
d.
Reformkor
Köszöntelek a "haza és haladás" eszméit hirdető 19. században!
Nagyszerű korba érkeztél, nemzetünk felemelkedéséért küzdő, kiváló emberek munkálkodtak ebben a században, számtalan gazdasági, kulturális, technikai vívmány született. Gondold el, hogy ekkoriban nagy tiszteletnek örvendett a széles látókörű, tájékozott, művelt ember. Ezért is volt kedvelt elfoglaltság az olvasás.
KÖNYVEK ÉS FOLYÓIRATOK
Megjelentek a gyerekek számára készült könyvek, a szórakoztató irodalom, az ismeretterjesztő könyvek, tudományos művek, s egy új dokumentum típus is, a folyóirat.
A papírgyártó gép, a König-féle gyorssajtó, a gépi szedés révén nagyüzemivé vált a könyvkészítés. A gond már nem az információhoz való hozzájutás, hanem az ismeretek összegyűjtése, az eligazodás és a válogatás.
Nagy könyvtáraink alapjait is ebben a korszakban rakják le, megkezdi működését a nemzeti könyvtár, a Tudományos Akadémia Könyvtára, nagyobb településeken megalakulnak a lakosságot kiszolgáló városi könyvtárak.
TUDOD-E
hogy, a reformkorszak legkedveltebb nyomdaterméke a folyóirat? Az első hazai folyóirat a Rákóczi-szabadságharc idején jelenik meg Mercurius Hungaricus címmel, latin nyelven. Mindössze két évvel azután indult meg, hogy a világ legrégebben folyamatosan megjelenő lapja, a Wiener Zeitung elődje megkezdte pályafutását.
Az első magyar nyelvű újság a Rát Mátyás által létesített Magyar Hírmondó (1780-1788) hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg. Kattints ide, s lapozd fel a Magyar Hírmondót!
NEMZETI KÖNYVTÁR- ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
A könyvkiadás fellendülése miatt szükségessé vált egy olyan könyvtár létrehozása, amely minden hazánkban megjelenő kiadvány megőrzését vállalta. Ennek a könyvtárnak az alapjait rakta le Széchenyi Feren azzal, hogy 1802. november 25-én a nemzetnek adományozta nagycenki kastélykönyvtárát - "nemzetünk pallérozása, anyai nyelvünk virágzására s hazánk történetének igaz ösmeretére vezető út feltárására". A gyűjtemény 15000 nyomtatott könyvet, valamint 2000 kéziratos művet tartalmazott.A könyvtár 1803. augusztus 20-án nyílt meg a pesti pálos kolostorban, majd rövidesen az egyetem korabeli épületébe költözött.1808-tól a könyvtár sorsa közel másfél évszázadra összekapcsolódott a Nemzeti Múzeuméval, a múzeum könyvtára lett. Állományának gyarapításához három eszköz állt rendelkezésre: a kötelespéldányok, a vásárlások és az ajándékozás.1949-ben a könyvtár a múzeumtól független intézménnyé vált. 1985-ben a könyvtár a mai épületébe költözött, a Budai Várba. A nemzeti könyvtár fő feladata a magyar vonatkozású dokumentumok gyűjtése és feldolgozása.
A könyvtár jelenleg 10 millió egységgel rendelkezik, ezekből több, mint 3 millió a könyv, 330.000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és több, mint 1 millió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül 200.000, a képek és metszetek száma 310.000, a hangzó anyagok száma pedig 24.000. Ezen kívül körülbelül 3 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 300.000 dokumentum mikrofilm másolata is. Tanulmányozd az nemzeti könyvtár honlapját itt!
TUDOD-E
hogy, a 3 milliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki?
A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, valamint 35 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot.
Ha ide kattintasz a nemzeti könyvtárunk kincstárában vagy.
DEBRECENI EGYETEM KÖZPONTI KÖNYVTÁRA
A nemzeti könyvgyűjtemény megőrzése nagyon fontos feladat, biztonsági okokból a századfordulón szükségessé vált még egy nemzeti könyvtár felállítása. A Debreceni Egyetem Központi Könyvtára második nemzeti könyvtárunk. 1916-ban alapították. 1952-től kötelespéldány-szolgáltatásban részesül. Gyűjtőköre magyar és magyar vonatkozású nyomdatermékek a teljesség igényével, ezenkívül a tiszántúli irodalom, továbbá az egyetemen tanított tárgyak. Látogass el a könyvtár honlapjára itt!
TUDOD-E
hogy, itt található Thuróczy János: Chronica Hungarorum című művének 1488-as brünni kiadása? A könyvtárnak ezt a legrégebbi magyar vonatkozású, fametszetekkel illusztrált díszes ősnyomtatványát 41 magyar vezér és király szövegközi arcképe díszíti.
A könyvtár állományába tartozó dokumentumok jelentős része (több mint 2 millió kötet) nem szabadpolcon, hanem zárt raktárakban található. Lehetőség van arra, hogy a raktárból elektronikus úton - akár otthonról is - kérjük a számítógépes katalógusban szereplő könyveket.
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára is megajánlásokból épült. 1826-ban a Tudós Társaság elnöke, Teleki József ajánlotta föl 30 000 kötetes gyűjteményét. Az alapító Teleki Józsefet az a meggyőződés vezette, hogy a megszervezendő Tudós Társaságnak nagyobb méretű könyvgyűjteménnyel kell rendelkeznie, ha választott feladatának, a magyar nyelv művelésének meg akar felelni. Az alapítólevél a haza minden polgára használatára szánta a könyvtárat. Kezdeményezését sokan folytatták.
TUDOD-E
hogy, a A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában számos híres és értékes gyűjtemény található? Ezek egyike Kőrösi Csoma Sándor könyvtára, amely közel negyven tibeti nyelvű könyvből áll. Nézd meg Kőrösi Csoma tibeti könyveit!
TUDÁSPRÓBA
akkor lássuk mit tudszMennyi csodás könyvtár és mennyi nagyszerű ember. Van mit tanulni tőlük, ne feledkezzél meg róluk. Már nincs más hátra, mint a NAGY TUDÁSPRÓBA. 5 kérdést teszek fel, hogy teszteld a tudásod. A négy válaszlehetőség közül jelőld be a szerinted helyes választ. A tudáspróba végén rögtön meggyőződhetsz a válaszaid helyességéről, ha rossz választ adtál, ne add fel, próbálkozz újra!
Sok sikert!
1. kérdés Mi a címe az első hazai folyóiratnak?
a. Disputa
b. Honfivér
c. Magyar Divatok
d. Mercurus Hungaricus
2. kérdés Milyen címmel jelent meg az első magyar nyelvű újságunk?
a. Magyar Regélő
b. Magyar Napok
c. Magyar Hírmondó
d. Beszélő
3. kérdés Ki volt az alapítója a nemzeti könyvtárnak?
a. Széchényi Zsigmond
b. Szechenyi Ferenc
c. Széchényi István
d. Teleki Pál
4. kérdés Hol található Thuroczy János: Cronica Hungarórum című művének 1488-as brünni kiadása?
a.
b.
c.
d.
XX. század
Megérkeztél a 20. századba!
Az ismeretek megőrzésének és szállításának sok problémáját sikerült megoldani ebben a században. Nem gond többé a hang- és képrögzítés, nagy mennyiségű információ tárolása, az üzenetek gyors eljuttatása. Új információhordozók fotók, hanglemezek, kazetták, videók, DVD-k, CD-k bekerültek a könyvtárak állományában. A sok-sok nagyszerű felfedezés előkészíti az információtörténet legnagyobb találmányának, a számítógépnek a megszületését. Nézzük a 20. század legjeltősebb találmányait az informatika területén!TÁVÍRÓ
1838-ban Samuel Morse (ejtsd: morze) megalkotta az elektromos úton továbbítható ún. morzeábécét. Találmányát követően kiépültek az első távíróvonalak, majd megjelentek az automata távírórendszerek, melyeknek lényege, hogy a morzejeleket papírra lyuggatták.
TELEFON
Alexander Graham Bell ( 1847-1922) alkotta meg az első telefont. A. G. Bell 1876-ban kapott szabadalmat. 1878-ban jött létre az első városi hálózat.
TUDOD-E
hogy, a hazai rádiózás elindulását megelőzte és egyben elő is készítette egy nagyszerű találmány? Ez a telefonhírmondó volt, amelyet akár az "első beszélő újság" elnevezéssel is illethetünk. 1893. február 15-én szólalt meg először Puskás Tivadar bűvös hírközlő szerszáma, a telefonhírmondó.
RÁDIÓ
A XIX. század végén Heinrich Rudolf Hertz ( ejtsd: Herc) bebizonyította a rádióhullámok létezését, melynek nyomán Marconi (ejtsd: márkóni) és Popov megalkotta a drót nélküli távírót, vagyis a rádió elődjét. Rádión keresztül először Amerikában továbbítottak beszédet, a XX. század elején. Hazánkban az első stúdió 1924-1925-ben épült. 1950-ben megjelentek a tranzisztoros rádiók. Napjainkban a több hullámhosszon adó sztereo készülékek használata általánosan elterjedt.
TUDOD-E
hogy, hazánkban rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén este nyolc órakor indult meg. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a M. Kir. Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven köszöntötte a rádióhallgatókat.
LEMEZJÁTSZÓ
1877-ben Edison (ejtsd: edizon) feltalálta a fonográfot, mely egyaránt alkalmas volt a hang felvételére és visszaadására. Az első lapos lemez a XIX. század végén jelent meg. 1935-ben készült el az első orsós magnó. A hangzás minőségét napjainkban magas fokra emelte a CD-lemezek megjelenése.
FÉNYKÉPEZŐGÉP
1830-ban Daguerre (ejtsd: dáger) feltalálta a fényképezőgép ősét, ezt követően kidolgozták a negatív-pozitív eljárást, melynek lényege, hogy egyetlen felvételről tetszés szerinti mennyiségű fényképet lehet készíteni. A XX. század közepén Gábor Dénes magyar származású tudós feltalálta a három dimenziós fénykép előállításának technikáját lézersugarak segítségével. Napjainkban a korszerű automata, polaroid és digitális fényképezőgépek segítségével egyre gyorsabb és jobb minőségű felvételeket lehet készíteni.
MOZI
1891-ben Edison szabadalmaztatta az első "cinematoscope"-ot (ejtsd: szinematoszkóp), mely a mozgókép őse volt.
A XX. század elején a Lumiére (ejtsd: lümjér) testvérek révén megnyitja kapuit a nyilvános mozi.
TELEVIZIÓ
A televízió létrejöttét több fontos találmány előzte meg. A Nipkow-féle tárcsa (ejtsd: nipkó) megszerkesztése, mely lehetővé tette egy tárgy képének pontonkénti ernyőre vitelét. Az első működő televíziót 1925-ben készítették. Kezdetben fekete-fehér, később az 1950-es évektől megindult a színes televíziós műsorszórás. A szalagkazettás házi videomagnót 1975-ben fejlesztették ki, majd megjelentek az első videolemezek is.
TUDOD-E
hogy, a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly, Terebesi Pál, Okolicsányi Ferenc, Nemes Tihamér is jelentőset alkotott?
SZÁMÍTÓGÉP
1946 -ban Presper Eckert és John Mauchly az Egyesült Államok hadserege számára hozza létre az első teljesen elektronikus számológépet, az ENIAC - ot. Ez 1800 elektroncsövet, 10 000 kondenzátort, 70 000 ellenállást, 6000 kapcsolót tartalmazott, 30 méter hosszú, 3 méter széles, 1 méter magas volt. Az első számítógép 1946 júniusától 1955 októberéig volt üzemben, azután lebontották.
A második gép az EDVAC logikai tervezésében döntő szerepet játszott a magyar származású Neumann János. Az ő gondolata volt, hogy a gép tárjába be kell vinni az utasítások sorát kettes számrendszerbe kódolva, és aztán át kell adni ennek az utasítássornak, vagyis programnak, a gép vezérlését. Ez a fajta gép másodpercenként 600 összeadást vagy 200 szorzást tudott elvégezni, a számítógépek első generációját képviselte.A tranzisztorokból épített második generációs számítógépek üzembiztonsága lényegesen jobb volt, s lényegesen kisebb méretűek voltak. Másodpercenként 1 millió műveletet végeztek. A harmadik generációs számítógépekben integrált áramköröket használtak. Műveletvégzésük sebessége 10-15 millió művelet másodpercenként. A negyedik generációt, a mikroprocesszor megjelenésétől számítjuk. Több tízezer tranzisztor teljesítménye apró lapkába, a chip-be zsugorodott össze. 1975-ben megjelenik az első, otthon használható kisszámítógép.
INTERNET
Az internet a DARPANET nevű, amerikai katonai célú hálózatból és annak utódjából: az ARPANET - ből nőtt ki, 1990-től a hálózathoz mindenki csatlakozhat. Az internet, amelyet mint netet is szoktak emlegetni, kisebb hálózatokból felépülő számítógépes hálózat. A hozzá csatlakozóknak szolgáltatásokat nyújt. A net levélküldésre, barátokkal való beszélgetésre, más számítógépben tárolt fájlok és szoftverek másolására, és a világ minden táján lévő információforrásokban való kutatásra alkalmas.
SZÁMÍTÓGÉP ÉS INTERNET A KÖNYVTÁRBAN
A XX. század végére a könyvtárakban is megjelennek a számítógépek. Nagy munka veszi kezdetét, sok könyvtár elkezdi gépi katalógusának építését, a nagyobb könyvtárak elindítják a számítógépes kölcsönzést, honlapszerkesztést.
Látogass el néhány könyvtár honlapjára, nézd meg milyen szolgáltatásokat lehet interneten igénybe venni!
Napjaink
Köszöntelek az utolsó állomáson, az információrobbanás korában!
Nagy utat jártunk be, sok ezer év telt el a barlangrajzoktól az internetig.
Egyre több információval találkozol, s egyre több információra van szükséged. Információt tárolni és közvetíteni ma már sokféle módon és sok mindenre lehet. Napjaink könyvtárában szerezhetsz ismeretet könyvekből, folyóiratokból, médiatárakból (dia, hanglemez, videokazetta, CD -ROM ), internetről. Gyűjthetsz anyagot elektronikus úton, kereshetsz könyvet távoli könyvtárak katalógusában, tölthetsz le anyagot elektronikus könyvtárak állományából.
ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR
A XXI. században az információk tárolásában és közvetítésében egyre jelentősebb szerepet vállalnak az elektronikus könyvtárak. Ebben a papír nélküli könyvtárban a dokumentumokat elektronikus formában tárolják, nem papíron vagy egyéb, helyhez kötött médiumon. Internet révén az elektronikus könyvtárak szolgáltatásait otthonról is igénybe lehet venni.
TUDOD-E
hogy, az e-könyv az elektronikus formában létrehozott és terjesztett könyv? Az e-könyvet, azaz elektronikus könyvet az internet megjelenése hívta életre. Korábban is készítettek olyan dokumentumokat, amelyek könyvszerű tartalmat hordoztak, de e-könyvnek igazán azóta nevezik ezeket, amióta letölthetővé váltak az internetről.
MAGYAR ELEKRTONIKUS KÖNYVTÁR - MEK
1994-ben indult és 1999 óta a nemzeti könyvtár szolgáltatásaként működik. Gyűjtőköre a "magyar nyelvű vagy magyar/közép-európai vonatkozású, és tudományos oktatási vagy kulturális célokra használható, a szerzői jog tiszteletben tartásával szabadon terjeszthető teljes szövegű dokumentumok". Az önkéntes hozzájárulások révén bővülő gyűjtemény több mint 3500 dokumentummal rendelkezik. Lépj be itt a Magyar Elektronikus Könyvtárba!
TUDOD-E
hogy, Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében "hangoskönyvek is vannak"? Ha akarod, meghallgathatod Móricz zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét. Nézd meg itt a "hangoskönyvek" listáját, ami szerző és azon belül főcím szerint sorolja fel a MEK-ben található MP3 formátumú dokumentumokat, köztük az emberi hangon felolvasott "hangoskönyveket"!
DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA
A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapjáról elérhető elektronikus gyűjtemény a legkiemelkedőbb kortárs írók műveit teszi elérhetővé. Nézd meg kiknek a műveit találod meg a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán! Lépj be itt!
TUDOD-E
hogy, A Digitális Irodalmi Akadémia honlapján nagyszerű ajánlást találsz gyermek - és ifjsúsági irodalomból? Egy kattintással letöltheted és olvashatod a műveket. Nézd meg itt az ajánlót!
A KÖNYVTÁRAK JÖVŐJE
Vajon elektronikus könyvtárrá válnak a jövőben a könyvtáraink? Az informatikai eszközök fejlődési sebessége mellett ki tudná megjósolni, hogy milyen új meglepetéseket tartogat a számítógép-technika? Az információ történet területén tett kalandozásunk során Te is megtapasztaltad, bárhogy is fejlődjék a számítógép, az mindig gép marad. Gép, mely egyre több és egyre bonyolultabb feladat megoldását veszi át az embertől, az ember közreműködésével. De a problémák, a döntések megmaradnak az ember működési területének. A történelem folyamán még egyetlen bevált kommunikációs eszközt sem pusztított el egy újabb megjelenése, legfeljebb a jelentőségét csökkentette. Hisszük, hogy az olvasás öröme gyönyörűsége nem fog elfelejtődni.
TALÁLD KI
hogy, mi lesz a könyvtárak jövőbeli sorsa. Írd meg, rajzold le (760626@citromail.hu), hogy Te milyennek gondolod a jövő könyvtárát!
Köszönjük, hogy velünk tartottál.